🐾 🐾 Állatbarátaim

🖤 Bobbyka – Az első barátom 🐾

Életem első barátjával az érkezésem napján ismerkedtem meg. A neve Bobby volt.

Ő egy 18 éves, nyugdíjas kutyus volt már a háznál, aki két hónapos kora óta hűségesen szolgálta a családot, vigyázott a házra és a családtagjaira.

Mivel öreg és beteg volt már, amikor én megérkeztem, először gyanakodva fogadott. Én izgatott kölyökkutyaként azonnal játszani akartam vele. Persze Bobbyka erre már nem volt vevő.

Közel két hónapos együttélésünk alatt sokat tanultam tőle.

Bobby bent aludt a nappaliban, én pedig a teraszon. Kivéve azon a bizonyos, kegyetlen estén.

Anya behívott magához az ágyba, hogy legyek velük egy kicsit. Már aludtam, amikor arra ébredtem, hogy anya megkérte apát, nézze meg Bobbyt, aki akkor kint volt az udvaron a mamával. Anya hallotta, hogy furcsán köhög.

Apa kiment, de nem jött vissza. Ketten maradtunk a szobában anyával. Apa pedig kint Bobbyval.

Nem értettem, hogy anya miért nem enged ki.

Hajnalban aztán anya is kiment. Egyedül maradtam a szobában. Később anya és apa is bejöttek, és lefeküdtek.

Reggel korán ébredtünk. Kerestem a barátomat, Bobbykát, de nem volt sehol. Éreztem az udvaron a szagát ott, ahol feküdt. Ebből már tudtam, hogy nem jön vissza.

Később, a napi séta során anyáék elvittek egy szépen elrendezett sírhoz, ahol virágok és gyertyák voltak. Anya elmondta, hogy itt alszik Bobbyka, és már fentről vigyáz ránk. És hogy miután hajnalban anya és a mama is elköszöntek tőle, végleg elaludt.

Aznap délután apa és anya boltba mentek. Én a mamával maradtam otthon.

Úgy gondoltam, hogy én is elköszönök attól a baráttól, aki majdnem két hónapig mellettem volt. Ezért szedtem virágot, összeszedtem a kedvenc játékomat, és odavittem őket arra a helyre, ahol Bobbyka örökre elaludt.

Én így tudtam a magam kis eszével és lelkével kifejezni azt, hogy hiányzik, és leróni a tiszteletemet Bobby felé.

Természetesen azóta is hiányzik. Gyakran fekszem azon a helyen, ahol ő is szokott, de közben igyekszem ellátni azt a házőrző és hűséges családtag szerepet is, amit tőle tanultam.

Ez az írás az első és legjobb barátom és tanárom, Bobbyka emlékére jött létre. 💔🖤

– Stitch 🐾